A mai szászcsávási cigányzenészek két régi, kiemelkedő zenészdinasztia leszármazottai. Közülük a legmeghatározóbb egyéniség Jámbor István prímás, akit legtöbbször ragadványnevén “Dumnezu”-nak szólítanak. A különleges becenevet állítólag onnan kapta, hogy “istenien” zenél. Alig töltötte be a tizennegyedik életévét, már a saját bandájának prímása volt és lakodalmakban, keresztelőkön, bálokon és a színpadon játszott.
A banda tagjai rendszeresen zenélnek: szinte minden hétvégén lakodalom, közben egy-egy alkalmi muzsikálás, ha másért nem, hát saját örömükre. Repertoárjuk rendkívül széles; ennek egyik oka, hogy magyaroknak, románoknak, cigányoknak egyaránt muzsikálnak.
