Karcag, Nagykunság

A Nagykunság az Alföld legnagyobb állattartó körzete volt, még a 18. században is hatalmas nyájak beretválták városainak határát. A mai napig számos működő tanya őrzi az egykori pásztoréletmód emlékét.

A népi táplálkozásban a húsfogyasztás alapját a birkahús adta, mely az életmódból következett. A juh húsát nem tartósították, egy állat levágása után a teljes húsmennyiséget elfogyasztotta a család. Az a jellegzetessége a nagykunsági birkaételeknek, hogy az egész testet egyszerre főzik meg. A kunsági birkapörkölt ízvilágában teljesen eltér az Alföld más városainak szokásos ételeitől, de a karcagi főzési technika még a Kunságon belül is igen archaikusnak számít. Az étel nevében szereplő „karcagi” jelző tehát nem elsősorban a helyszínt, hanem a főzési módot mutatja. Ez azt jelenti, hogy az állat húsának eleinte víz hozzáadása nélkül való pörkölésével, szinte sütésével egyszerre történik az előzetesen megperzselt fej, körmök és farok együttfőzése, a pacal és a belsőségek hozzáadásával. A pörkölt fűszerezéséhez csak vöröshagymát, őrölt- és csövespaprikát és sót használnak. A főzés akkora öntöttvas lábasban történik, amekkorában az egész állat húsa elfér. 2010-től a kunsági birkafőzés karcagi hagyománya szerepel a Szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén.

A fesztiválon részt vevő karcagi juhászdinasztia tagjai (apa és felesége, valamint két fia) e híres étel készítésével egyidejűleg bemutatják a jellegzetes alföldi pásztoréletet. Gyönyörűen megmunkált bútorokat és pásztoreszközöket (karikás ostor, juhászbot, bicskatartó) csodálhat meg a látogató. Kipróbálhatják az ostor pattogtatást, vagy a kunkötés fortélyait, felpróbálhatják a subát. A birkapörkölt mellett minden nap másféle pásztorétel készítésének titkába nyerhetnek bepillantást. A családfő egyúttal széles repertoárral rendelkező, tehetséges énekes, aki a pásztornótákat még apjától, nagyapjától tanulta.