1945-ben Sárpilisen születettem. A Sárpilisi Népi Együttes tagjaként Bogár Istvántól tanultam a néphagyomány: népdal, néptánc, népviselet tiszteletét, szeretetét. A Sárközi Népi Iparművészeti Szövetkezet tagjaként, több évtizedig szövőként dolgoztam.
Tanítómestereim Werner Andrásné, a Népművészet Mestere szövésből és rostkötésből, valamint Magyar Pálné, babakészítő. Szőtteseimet hagyományos technikával, minta- és színvilággal, de a mai lakókörnyezetbe illesztve készítem. Népviseleti babáimat és bubáimat (háromlábú baba) néprajzi hitelesség, aprólékos műgond, esztétikus kivitelezés jellemzi. Évtizedek óta próbálok minél többet megtudni a sárközi népviseletről és szövésről. Gyűjtöm ezek ismeretanyagát, és igyekszem megőrizni eredetiségüket.
A Sárközben ma már egyedüliként készítem a viselet egyes elemeit, mint a gyöngyös párta vagy a rostok. Tudásomat igyekszem átadni a fiataloknak. Lakóhelyemen Őcsényben, és Tolna megye több településén tartok rendszeresen szövő és rostkötő foglalkozásokat gyerekeknek és felnőtteknek. Nagy rendezvényeken, például a Sárközi Lakodalmon, öltöztetés bemutatóval segítem a sárközi népviselet minél szélesebb körben történő megismertetését.
1996 óta tagja vagyok a Tolna Megyei Népművészeti Egyesületnek. Rendszeres résztvevője vagyok hazai és külföldi kiállításoknak. Az Országos Népművészeti Kiállításon 1996-ban ékszer kategóriában három díjat is kapott hármas nagybársony fejdíszem.
